Vasfüggöny, Sztálin

fulton Joseph Stalin, 1949

Ma van a 68. évfordulója annak, hogy 1946. március 5-én Winston Churchill volt brit miniszterelnök megtartotta az azóta világhírűvé vált fultoni beszédét. A beszéd leghíresebb sorai a következők:

“A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára. E vonal mögött vannak Közép- és Kelet-Európa régi államainak összes fővárosai – Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia. Mindezek a híres városok és országok lakossága a szovjet szférában fekszik, és valamilyen formában alá vannak vetve nemcsak a szovjet befolyásnak, hanem Moszkva egyre nagyobb mértékű ellenőrzésének.”

Általánosan elfogadott dolog, hogy a hidegháború kitörését Churchill fultoni beszédének elhangzásától számítjuk. Valójában a hidegháború már a fultoni beszédet megelőzően elkezdődött, Churchill csupán lerántotta a leplet az új világpolitikai helyzetről.

Napra pontosan hét évvel később, 1953. március 5-én meghalt Joszif Viszarionovics Sztálin, a Szovjetúnió vezető embere. Sztálin Lenin agyvérzését követően 1922-ben lett a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a főtitkára, és 1953-ban bekövetkezett haláláig – különböző tisztségekben – a Szovjetunió diktátora volt.

Ezen érdekes kettősséget kihasználva a mai napon arról elmélkedünk, hogy milyen szerepe volt Sztálinnak a hidegháború kitörésében. A győztes G3 tárgyal címmel már volt egy nagyon hasonló cikkünk, akkor Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök szemszögéből közelítettük meg a témát.  Ma arra keressük a választ, hogy vajon Sztálin ügyes diplomáciával megakadályozhatta-e volna a hidegháború kialakulását, vagy expanzív külpolitikája teljesen ellehetetlenítette ebben? Vajon milyen külpolitikai lépésekre lett volna szüksége Sztálinnak ahhoz, hogy a Nyugat és a Szovjetunió között békés együttélés valósulhasson meg?

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1946_marcius_5_churchill_fultoni_beszede/

http://www.huszadikszazad.hu/1946-marcius/politika/churchill-beszede-az-europai-helyzetrol-es-a-beke-biztositasarol