Párizsi békeszerződések

144890347_1dc9f2d2b6_o

Ma, február 10-én, két nemzetközi békeszerződéssel foglalkozunk: az 1763. évi és az 1947. évi párizsi békeszerződésekkel.

251 éve annak, hogy 1763. február 10-én Nagy-Britannia és a vele szövetséges Portugália, illetve Franciaország és a vele szövetséges Spanyolország a Párizsban aláírt békeszerződéssel véget vetett a hétéves háború (1756-1763) tengeren túli hadszínterein folytatott háborús tevékenységeiknek.

A hétéves háborút Winston Churchill későbbi brit miniszerelnök találóan az legelső világháborúnak nevezte. A témával kapcsolatban két kérdésünk van: milyen nagyhatalmi érdekellentétek jelentek meg a hétéves háborúban, és hogyan befolyásolták ezek az ellentétek a 18. századi nagyhatalmi szövetségi rendszerek alakulását? A fent említett konfliktusok milyen 18. századi eseményekben bukkantak még fel?

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1756_augusztus_29_kirobban_a_heteves_haboru/

Ma van a 67 éves évfordulója annak, hogy 1947. február 10-én Magyarország és a II. világháború győztes nagyhatalmai aláírták a párizsi békeszerződést. Magyarország mint háborús vesztes fél nem számíthatott kedvező békefeltételekre: egy-két kivétellel az 1920. évi trianoni békeszerződést íratták ismét alá a magyar külügyminiszterrel.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen előzményei voltak az 1947. évi párizsi békének, és a győztes nagyhatalmak milyen előleges elképzelésekkel rendelkeztek a békére vonatkozólag. A témával kapcsolatban Romsics Ignác magyar történésznek – az OKPV jövendőbeli zsűritagjának – az írását szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani:

http://www.historia.hu/archivum/2000/0004romsics.htm